Bill Kaulitz - Valamit valami�rt

Az utc�n egy fekete haj� fi� fek�dt, megal�zva. S�t�t, alvadt v�re pocsoly�ban csillogott teste alatt, f�le al� �r� hajtincsei arc�ba tapadtak, szeme le volt hunyva, az el�z� esem�nyeket pr�b�lta kit�r�lni eml�k�b�l. Gy�l�lte, egyszer�en, puszta sz�vvel gy�l�lte �ket az�rt, amit tettek vele, �s gy�l�lte mag�t, hogy belement a piszkos j�tszm�jukba. Meg�ltek benne egy embert, egy fiatalt, akit m�g megsz�letni sem hagytak igaz�n. A r�gi gyermeki l�lek darabokra t�r�tt benne.

Nem a tehets�g��rt kellettek nekik, nem, de ezt soha sem fogja hangoztatni. Az embereknek nem kell mindent tudniuk.

De holnapt�l v�gre �rv�nybe l�p a megegyez�s.

A Tokio Hotel, mint banda sz�nre l�p.

*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*

N�gy �vvel az eset ut�n Bill Kaulitz �rzelemmentes arccal l�pett ki a hotel ajtaj�n, fej�n napszem�veggel �s baseball sapk�val. Megszokott volt az �tja, m�r szinte unalmasnak is volt mondhat�, egyenesen kellett mennie, majd balra k�t utc�t, azt�n ott is volt. Minden este megtette, egyenletes, siv�r �tj�t a menedzser�hez, Danielhez, hogy ott megbesz�lj�k az aznapi teend�ket, majd ugyan olyan unalmasan s�t�ljon vissza a hotelhoz.

Aznap m�gis f�l�sen kopogott a barna faajt�n, f�lt Daniel reakci�j�t�l, az �j, f�le al� �r�, szinte Brian Molko-s fazon� haj�ra. Szint biztos volt benne, hogy nagyon ki fog akadni, �s egy ideges menedzserrel jobb nem is tal�lkozni. Most m�gis el kellett mennie hozz�, hab�r m�r l�tta is a szeme el�tt Josh meglep�d�tt k�p�t - frizurav�lt�s egy �ven bel�l harmadszor, el�gg� sok p�nzbe fog ez ker�lni.

Az ajt� kiny�lt, �s Daniel d�bbent arccal tess�kelte be a megszeppent fi�t, aki sz� n�lk�l le�lt az �r�asztalhoz.

- Mi ez az �j haj, Bill?
- H�t… megtetszett ez a t�pus, �s gondoltam mi�rt ne, meg h�t ez neked is j� lesz, mert sokan felk�rnek fot�z�sra, �s �gy j�n sok p�nz, �s nekem is j�, mert tetszik. Tudod, sok �nekesnek volt m�r ilyen haja, �s t�nyleg j� szerintem, r�ad�sul azok a cs�nya sz�ke tincsek is kij�ttek bel�le. Hidd el nekem, hogy ez �gy sokkal jobb… lesz… - tette hozz� elbizonytalanodva a v�g�t.
- Ne rizs�zz m�r Bill! Nem volt el�g a t�bbi fajta?
- De igen, csak… nem is tudom, szeretek k�s�rletezni.
- Aham… sz�val k�s�rletezni?
- Igen. De… mondom, hidd el nekem, j� lesz �gy a hajam. Nem kell kiakadni rajta.
- Nem akadok ki, csak nem tudom, hogy menni fog-e ez �gy is.
- Ezt meg hogy �rted?
- Mit gondolsz, nekem ez ingyenes lesz!?
- Nem… �n gondoltam… - suttogta zavarodottan Bill.
- Persze, gondoltad. – mondta Daniel majd a polchoz s�t�lt, �s leemelt r�la egy �veg Fant�t, �s k�t poharat – Nosztalgi�zzunk egy kicsit Bill, rendben?

Bill zavartan b�lintott egyet.

- Remek… Menj�nk vissza m�g nagyon r�gre. Bill, eml�kszel m�g az els� est�nkre? – susogta Daniel Bill f�l�be, mik�zben a kez�be nyomta az �d�t�vel teli poharat.

Billben bent fagyott a leveg�. Eml�kezett, persze, hogy eml�kezett, m�r hogy is ne eml�kezett volna, az�ta sem siker�lt kit�r�lnie az eml�keib�l.

K�s� este volt, �s �, Bill �let�ben el�sz�r, zavartan kopogtatott a barna faajt�n. Egy hang, Daniel hangja kiki�ltott, hogy mindj�rt j�n, de p�r percig semmi sem t�rt�nt, majd az ajt� hirtelen felt�rult, �s � megh�kkenve s�t�lt be rajta.
- �hm… j� napot k�v�nok. �n Bill Kaulitz vagyok… - sz�lt megszeppent hangon.
- Oh, szia Bill, m�r v�rtalak! K�rlek, tegezz. – kapcsolta fel Daniel a villanyt, kellemes f�lhom�lyt var�zsolva a s�t�t szob�ba.
- Rendben. – mondta Bill, majd a f�rfi mosoly�b�l er�t mer�tve bizonyosabban folytatta – Sz�val, �n a band�m nev�ben j�ttem, �s azt szeretn�m, ha felkarolna minket.
- H�m, �s milyen zen�t j�tszana a te „band�d”? – k�rdezte g�nyosan a f�rfi.
- Rockot, uram. Poprockot.
- H�t egy �j fiatal rockbanda? Ez �gy nem is hangzik rosszul, mi? �s h�nyan vagytok a band�ban?
- N�gyen, uram. �n, Tom az ikertes�m, Georg, �s Gustav. �k a bar�taink. Itt van egy cd esetleg, ha meg szeretn�… vagy szeretn�d n�zni, felvett�k, hogy hogyan j�tszunk.
- Rendben, k�sz�n�m, majd megn�zem. – vette el a kazett�t a f�rfi.
- H�t �hm… ha k�v�ncsi m�g valamire…
- Igen. El�sz�r is, mi lenne a nevetek?
- Oh, h�t most Devilish a nev�nk…
- Az nem j� – v�gta r� r�gt�n a menedzser -, ha vil�gh�r�ek akartok lenni, olyan n�v kell, amit mindenki �rt.
- �hm h�t persze… majd gondolkodunk rajta.
- J�, gondolkodj csak a neveteken, �s majd megbesz�lj�k.
- K�sz�n�m.
- Ugyan. Mennyi mindent tenn�l meg ez�rt a band��rt?
- H�t �k nekem nagyon sokat jelentenek.
- Ennek �r�l�k, de nem ez volt a k�rd�s. Bill, figyelj jobban a v�laszokra!
- Persze, sok mindent megtenn�k �rt�k. – v�laszolta zavartan Bill. Nem �rtette, akkor m�g nem �rtette, mire megy ki az eg�sz.
Daniel nem sz�lt semmit, csak ott termett a fi� el�tt, �s felemelte �t a sz�kb�l, majd maga el� ford�totta, �s a szem�be n�zett. A meleg, barna szemp�rb�l akkor csak riadalom sz�r�d�tt ki.
- Ugyan m�r Bill, nem kell f�lned. – szuszogta Daniel, majd az asztalra l�kte �t.

Bill er�sen lehunyta a szempill�it, nem b�rta tov�bb gondolni az eml�ket, az�ta is m�lyen ott lebegett a tekintete el�tt, �s gy�l�lte mag�t �rte, ami�rt engedte, hogy ez a f�rfi megtegye vele. Az�ta m�r sok �v eltelt, �s a banda remek�l elvolt Daniellel, csak �, Bill viselkedett visszafogottabban a f�rfival. Sz�lni viszont nem sz�lhatott egy rossz sz�t sem, mert a karrierj�k olyan magas szinten volt, mint nem is k�pzelte.

- Ebb�l a szemlehuny�sb�l arra k�vetkeztetek, hogy eml�kszel. �gy igaz? – morajlott tov�bb Daniel hangja Bill f�l�be.

Bill tov�bbra sem akarta kinyitni a szem�t, er�sen koncentr�lt valami t�voli dologra, valami baroms�g, b�rhol sz�vesebben lett volna, ak�r egy halom gy�l�lk�d� anti-fan k�r�ben is, akik mind k�st szegeznek a tork�nak, �s az utols� perceit lesik, ha nem kell t�bb� elviselnie Danielt, aki most kez�t a nyak�n�l bek�sztatva a p�l�ja al�, finoman simogatta �t.

- K�rdeztem valamit… - lehelte Bill nyak�ba Daniel, �vatosan cs�kolgatva a b�rfel�letet, aki erre beharapta a sz�ja alj�t, �s nyelt egy nagyot.

Daniel felemelte Billt, �s ugyan olyan mozdulattal, mint n�gy hossz� �vvel azel�tt, r�dobta �t az �r�asztalra. A v�ltoz�s csup�n annyi volt, hogy m�g m�ltkor egy halom feh�r pap�rlapot sodort le a test�vel, most egy k�teg Tokio Hoteles �js�got, �s egy nagy TH felirat� dosszi�t k�ld�tt a f�ldre. A fi� megpr�b�lt fel�lni, de Daniel visszal�kte �t, �s teljes tests�ly�val r�nehezedett, a verg�d� testre. Kez�vel gyeng�dnek �ppen nem nevezhet� mozdulatokkal simogatta az oldal�t, a sz�j�val pedig a nyak�t harapd�lta, de miut�n �szrevette, hogy v�gya csak egyoldal�, ink�bb hagyta az eff�le formas�gokat, �s kett�szak�totta a v�r�s p�l�j�t.

Bill er�teljesen megl�kte a f�rfit, hogy tudt�ra adja, � nem szeretn� ezt az eg�szet, de az er�sebb volt n�la, �gy semmit nem �rt a cselekedete.

- Daniel, k�rlek, hagyj�l… - ny�gte ki v�g�l reszket� hangon, mik�zben a f�rfi �ppen t�pdeste le r�la a nadr�got, ami h�siesen �llta a sarat – �n ezt nem akarom.
- Bill, te �des – emelkedett fel Josh Bill �ve mell�l, �s szem�vel a fi� tekintet�t p�szt�zta, majd gyilkolni v�gy� tekintettel elvigyorodott –, azt hiszed, �rdekel az engem egy kicsit is, hogy te mit akarsz, �s mit nem? – azzal Daniel egy r�nt�ssal leszedte a f�lelemt�l megmerevedett Billr�l a nadr�got.

*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*

Egy-k�t �ra eltelt�vel Bill remeg� v�gtagokkal hagyta ott az irod�t, el�remered� tekintete k�r�l k�nnycseppek gy�lekeztek, a l�b�n lefoly� meleg, v�res folyad�k egyenesen t�zforr�nak t�nt a mardos� hidegben. N�m�n s�t�lt, egy apr� ny�sz�rg�st sem hallatott, pedig a test�nek minden egyes pontj�ban f�jdalmat �rzett, minden egyes l�p�s k�nszenved�s volt sz�m�ra, de semmi jel�t nem adta annak, hogy b�rmit is felfogna bel�le.

Bel�pett a hotel ajtaj�n, ahol r�gt�n h�rom rajong� szaladt fel�, sik�tozva, tollal �s pap�rral a kez�kben, �s � g�piesen osztogatta az al��r�sokat, majd mit sem t�r�dve a k�rd�sekkel ballagott felfele a szob�j�ba. Esze r�gen nem a csal�dott k�p� l�nyokn�l j�rt, sokkal ink�bb egy raszt�s haj� fi�n, aki tal�n tudott volna seg�teni neki, akinek elmondhatta volna a probl�m�j�t, �s megoldotta volna helyette, de ma p�ntek este volt, �s Tom val�sz�n�leg egy buliban szedett fel egyszerre t�bb �gyast, hogy azt�n m�snap mit sem t�r�dve az �rzelmeikkel dobja el �ket, ameddig �, Bill f�jdalmak �r�n, de �j lend�letet szerzett a band�nak.

A szob�j�ba �rve egyb�l be�llt a zuhanyz�f�lk�be, �s �gy ahogy volt, sz�tszakadt ruh�stul kezdte mag�ra folyatni a vizet, s hab�r az jeges volt, � m�gsem �rzett bel�le semmit, s ut�na hi�ba cs�szott el a nedves padl�n, az �t�s f�jdalm�t meg sem �rezte a test�ben cik�z� �lland� hasogat�st�l. Mikor v�gre eljutott od�ig, hogy megzuhanyozva, �llig betakar�zva befek�dj�n az �gy�ban, m�g lust�n elkeringett az agy�ban, hogy vajon meg�ri-e mindez a siker�rt, de nem volt ideje v�giggondolni, mert n�h�ny pillanat m�lva m�r keser� �lomba m�lyedt, aminek f�szerepl�je egy kivehetetlen, fekete ember volt, aki k�jesen kacagva n�zte az �, Bill szenved�s�t.

*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*

Ahhoz a sz�rny� p�nteki naphoz k�pest k�t h�tre m�r t�bb milli� tizen�ves l�ny mit sem sejtve k�sz�tette �j, f�le al� �r� hajkoron�j�t, ami�rt egyszer, nem is olyan r�gen, egy fi� pokoli k�nokat �llt ki.